Az istenek nem segítenek; Q 5986

17 Ter ka: A pa : volna meg nem egyszer, de órákat kapok tó'le a jó I neve ItBÓgből és még Idejében meggondolom magam... /undorral/ Az ördög vitte volna el! Én marha, nem éreztem jól magam a sziklámon! Miről beszél? Ne hallgasd. Nincsen humanista képzettséged, hát ugy sem értenéd meg. A hosszú mesé I getéshez meg nincs Időnk kislányom... Hát gyere Promikám. Gálába vágjuk magunkat /А lépcsőkön el./ /Csengetés. Terka megy ajtót nyitni. Visszatér, nyomában a riporter./ . ». Terka: Hát magát mi szél hozta erre, Frédikém? Riporter: Semmi lényeges. Erre jártam, gondoltam: csak nem mész el me I I ettük, ané I küI, hogy megnéznédm mit csinálnak a jó... ismerőseid! Hát igy. Beugrottam egy percre. De csak egy percre. H|,V a hivatás... /rágyújt/ Senki idehaza? Majdnem senki... /rövid habozás után! Visszajött az öregúr. Ne mondja! Csak nem? Ilyen hamar? Hát az a nyájas öregúr visszatért?... Egy egész érdekes riport lehetne belőle. Hát hogy magával szemben különösen "nyájas" lenne!... Nézze, Tercsi kém, az én hi vatásom nem enged meg semmiféle elfogultságot. Teljesen, -érti?- teljesen indifferensnek, elfogulatlannak kellx lennem, mindenben és mindenkivel szemben.. Én tudom, hogy Iényegébe

n a mi öregurunk egy bűbájos fickó. És igy is kezelem őt. Az ő' személyes álláspontja velem szemben nem befolyásolhat engem. Világos? Mint a vakablak. Micsoda egy teória! Ez nem teória, ez tény. A lapunk leggyökeresebb alapelve: elfogul at I annak I enn i! /szórakozva/ Nagy kópé maga Frédi. Magával mindig remekül szórakozik az ember. Riport.:/ Hízelgett neki az elismerés, de nem értette meg az enyhe §unyt./ Ugye? Terka: MM.. Kár magáért, Frédiké. Valami jobbat Is csinálhatna. Riport.: De nekem tetszik ez a pálya. Terka: Duplán kár... Te rka: R i port. : Terka: RIport: Terka: Rí port Te rka: