Az istenek nem segítenek; Q 5986

- 14 ­az Apa Prométheusszal./ Terka: Az egy î к makrokozmosszaI nappal, a másikkal éjszaka. Hogy bír­I ja a temp-ôt? Paula: Jobban ismered te a dörgést, semmint valaki is gondolná, an­gyalom... Hát pá, pá, pá édes! /Távozik/. Apa: /köhécsel/ Eh... hm...hm... Terka: /meglepetten megfordul/ De Apuska! Micsoda meglepetés! Te már vissza is jöttél? /Hozzásiet, átöleli/. Hisz~n tudtam én, hogy te nem sokáig birod ki ott a nagyvilágban... nélkülünk... Apa: Semmit sem tudsz kisleányom és ottmaradtam volna mindhalá­lig.. De olyan... olyan különös körülmények késztettek a haza­térésre. Terka: /akinek idegei már amugyís tu If eszü 11ek, ijedten:/ Mifé Ie kü­lönös» körülmények? Apa: Az Istenért, ne légy rögtön begyulladva! Nem kedvezőtlen kö­rülmények. Ellenkezőleg! /Titokzatosan körülnéz, jelentősen/ Segítséget hoztam... Terka: /vlég mindig I degesen/ M if éle segitséget?Mire? Apa: Holnapra. Hogy megakadályozzuk. Terka: /meglepetten/ Te tudsz róla? Apa: Mindig többet tudtam, sem mint gondoltátok. Nem vagyok mai gyerek. Ha Péternek szorult a kapcája, mindig hozzám fordult. Terka: /sértődötten/ Ta Ián hozzám Is? Apa: /engesztelve/ Hát persze, klselányom, persze, ne légy rögtön megsértve. Tudod, hogy milyen nehéz helyzetben van már ré­ges-régen. Terka: Olyan kétségbeesett, mint soha ezelőtt. Apa: Hát látod. Nem csak ő, mi is , az egész világ. A' földkerek­ség minden rendes embere. Csak Palika érzi magát pomoásan, Már látom: hogyan adja az eHsp győze I emittas interjút... Egyetlen valamirevaló embernek nem merem bevallani, hogy én nemzettem őkelmét. Ha megkérdeznek: talán nem rokona an­nak a neves atomtudósnak? - akkor azt felelem: "Nem Isme­rem. sohasem hallottam a nevét."

Next

/
Thumbnails
Contents