Az istenek nem segítenek; Q 5986

- 12 ­Terka: Meg kell akadályoznunk a holnapi próbát. Mindenáron! Paula: Hát azt már nem, angyalom. Ebből a játékból légy szíves ki­hagyni engem. Én még nagymama akarok lenni. De még szíveseb­ben dédmama. Terka: Nem lesz abból ugy se semmi, ha igy megy ez tovább. Paula: Megengedem. De az én kezdeményezésem nélkül fog lefolyni az ügy. Terka: Mindegy az, hogy kinek a kezdeményezésétől. De legalább vé­dekeznünk kell. Meg kell akadályoznunk! Paula: Te kis szegény lélek, csak nem gondolod komolyan, hogy te va­lamit is megakadályozhatsz? Még kevésbbé én! Terka: Ami kettőnket Illet, azt nagyon egyszerűen képzeltem el. Rá kell bírnunk őket... Paula: KI az az "őket"? Terka: Hát Pétert és Pált... /habozva/ ... főleg Palit. Paula: Nem akarnád, hogyha végre egyszer egy héten hozzám nyuI, ak­kor a bombáról kezdjek vele enyelegni? Az ő legsajátosabb •kérdéséről, a s zu per bombáró I ? Terka: /csípősen/ Hát hogy az Iegsajátabbja lenne ... Paula: Nem akarnád ezt tőlem? Mert máskor nem látom, nem hallom, csak vasárnap. Még szerencse, hogy olyan vallásos nép va­gyunk és tartjuk a vasárnapot. Különben nem látnám őt egyál­talán. Ha nem jelentkezne nála néha napján az a kis fizioló­giai vi szketegség, hát nem is tudnám, hogy férjes nő vagyok. Még szerencse, hogy a titkárnője platinaszőke. A platinát nem bírja még szagolni sem. Már ugy gondolom, о Iyanmódo n. Terka: Vigyázz, hogy egy szép napon ne csalatkozzál! Paula: Ne légy harapós, bogaram! Terka: Hagy már azt a "bogaramat" a fenébe, /ingerülten mondja/ Paula: Hát "kiskacsám". Péter "kiskacsámnak" hiv, amikor jókedve van. Ha Jól tudom. Terka: /sóhajtozva/ De régen volt! Paula: Hát hogy becézget? Terka: M a j dn ern - s ehogy , Pau la: Na I átod!

Next

/
Thumbnails
Contents