Szilánk; Q 5984

38 ÉVA ï ígérd meg î újra kedves leszel hozzá, mint azelőtt, mint mindig, amióta ismerlek, mielőtt nem jött rád ez a ••• TOMI : Dili-düh ! UgyeÁH ÉVA : Nem, ezt nem mondtam, TOMI * De gondoltad. ÉVA : Én csak arra gondolok, mi történhetett veled. Egyik napról a másikra megváltoztál apáddal szemben. TOMI / u

tira felveszi a gitárt és pengeti. / ÉVA : Nekem sem mondhatod el ? TOMI : Neked sem. ÉVA î Akkor kinek ? TOMI : Senkinek ... Talán neki / penget / ... az apámnak ! ÉVA / sértődötten / Kérlek... és tedd már le azt a gitárt ! TOMI » ÉVA « TOMI : ÉVA : TOMI : ÉVA I TOMI í Igen, leteszem azt a gitár

t / leteszi / Már megint gunyoros vagy. Ez a mi barátságunk !? Vagy megfeledkeztél titkos egyességünkről? Sző sincs róla ! Én azt hittem: időtálló, régi egyesség ez. Tizenhárom éves korodban kötöttük ••• már öt éve. Emlékszel ? Ott Kenesén, a tó partján ... miután apádtól kikaptál. Igazságtalanul ! Mert nem akartál megcsókolni •«• A-propos, most nár me, mondhatnád, miért is nem akartál megcsókolni álkor? A nő az érzelem igazát fogadja el, a férfi az értelemét,. És én már akkor is inkább az értelemnek szurko[^

ajn

>