A rebellis; Q 5983

- 72 Maria: Gondoljon Gkoaara, о is hajlandó metoani az elso repeat, eljön id

e, hogy véget vessen az nidation viszálykodnsnak• Semmelweis: Amikor et ieilózték, mindent vállait, de пею alázkodott meg. ó, éa hogy szégyellem ma^am! Mialatt en itt causzom-maazom és megalázkodom a hatalom előtt, otthon az enyéim emelt iovel aiInak a bitó alá, vállaljak a börtönt viny a bujuosaat ezrével is az i azsá ért. Szeretném szemközt Köpni magam. Mária: Vissza akar fordulni? Semmelweis: Legszívesebben ezt tenném. M ária: Kérem, könyörgök, ha jelentek valamit a számura, ha még nem ölte meg a sok Indulat a szerelmünket is... Semmel eis: /szomorúan/ 0, Mária, ma a az en egyetlen örömöm. U Mária: Ha még nem haltak meg az emlékek... Semmelweis: /átkarolja és forrón/ ? aga az en vigasztalóm, szamomra az élet nay ajándéka... Nem кех-esem, mi hajtotta hozzám. Bzanaima, jo szive? - finde y !.. . ellem tilt, yamoiitott, mint bete et szokás, bátorított, ha elcsu geüteia.. .Szeretem, f.,

aria... Mária: /kibontakozik Semmelweis öleléséből./ «.ost mar érzem, tudom, végig í'o ja járni sz utat. Semmelweis: Nehéz ut az. Mária: /táskájából papírlapot szeo elö./ Az utolsó hetek halaiozasi adatai. Semmelweis: /átveszi/ aat ja, Mária, még cinkosommá is tettem. Maria: Ezt Eliz egyedül is megtette volná. Semmelweis: Igen, о is. De ma,

:,a, ária, tolvaj ja lett ertem. Adatokat lopott. Máriai /vágyakozva, titokzatosan./ 0, ait meg nem tennék magúért, ho y boido nak lássam. /Rövid szünet, tas han,./ leérje me^, hogy me, őrzi nyugalmát. Semmelweis /mozdulattal válaszol./ ,¥ória: ígérje meg!