A rebellis; Q 5983

- 44 Hebra: Нш...Sajnos. /11 i eazh< z/ ga ni hir vidéken, hullott vaxamit? Lelkeez: Mindenütt eiéj edetlenseg es nyugtalanság! átkozzuk Metternich« t és követelik lemowaaat. Azt hiszik, ezzel minden megoldódik. Hebra: Es ön szerint? Lelkészi Metternich helyébe jön valuki mus, az ig&zságtaiansag pedig marad a régiben. Luutner: Hoho, főtisztelendő ur, uj alkotmányt is követei a polgárság. Lelkeszí Nem az ulkotmunyon raulik. A hatalom - tisztelet a ritka kivételnek - ostoba, gonosz es fölfuvalkodott. Evangélium va,y forradalom - mince y! - nem tud, vagy nem akar okulni belőlük. Lautner: A polgárság uralma erkölcsösebb lesz. Lelkész: Bér ugy lenne! De hol van az még? Lautner: A robbanás - a jelekből iteive - nem keshet soka. Iíebra: Hm...Talán baj...talán jo... Lautner: bs a szabadsagot hozza. Lelkész: Igen, asszisztens ur, de a szabad sa ; keresztvize : vér... Legtöbbször ártatlanok vére. о az ara: tengernyi szenvedes. Isten legyen irt,

aimas hozzánk: le yen lato azemunz es halló fúlunk az i^azsag felismerésére! Klein: /Fomadam kiséreteben be. Tér pillanatig farkaeszemet nez He

bruval s köszönései fagyosat, némán viszonozza. .unyosan:/ Minek köszönhetem a szerencsét? Hebra: Lemmelweishoz jöttem magánügyben. Klein: Uj cikkhez gyújt adatokat? Hebra: Magánügy, mar bátorkodtam mondani. Klein: /mintha nem is hallaná/ Há netán erdekeiné az en ve1er anyem is...