A rebellis; Q 5983

Semmelweis: Akkui' hogyan tegyem jóvá a sok gyilkossá ot? Klein: Doi ozzek és hallgasson! Semmelweis: Nézzek, hallgassak és t ur jen,, ho ,y a tudatlanság, tovább gyilkol? Klein: Hagyjuk, elég volt! Nem vitatkozom, fejezze me

0, érdekeben all a hall atas. T-zennei mt( tiltom, hogy bármiféle kozieiaexiyt bocsásson ki tudtom és beleegyezésem nelkul! Kzt vegye tudomásul! kegértett? Veséztünk, asszisztens ur. /El a szobájaba./ Máriai /az utolsó néhány mondatnál belép a lépcsőház felöl, megtorpan és akaratlan fultanuja az összecsapa

s summaj nak, majd e

;y rövid idei szemlélője Semmelweis következő ma .ánjelenetenek./ Sert rnelu. is: all, mint a villuiasujtott. /• döbbenetes csendben szinte hallani, ahogyan megcsikordulnak a fogai. Arca landol, két keze ökölbe szorul, már-már nekiront az ajtónak./ Nem, még nem végeztünk, professzor ur! Mária: Az ég szereimere, térjen magához ! Semmelweis: Soha jobbkor nem jöhetett volna... Tudja, mit akar tőlem ez a... Mária: /gyorsan közbevág/ Hallottam es megértettem. Semmelweis: Tűrjek, mint egy birka es hallgassak, most... éppen most... Mária: Nem, nem!... -"esz sás ut... Kell lennie! A köziesnek más módja is van, a nyomtatott betű csak az egyik mód. Semmelweis: /kísértetiesen, diadalmasan felnevet/ I aza van, aria. Járjon hat felfedezésem szajról-szajra! /íz ajtó fele./ Az igazséig utjét nem lehet kiállni, professzor ur. Az egész világon mosakodni fognak a doktorok. Mária /szerelmesen, csodálattal nézi./ FÜGGŐIK