A tizennyolcasok; Q 5970
- 23 Még az olyan buta és bolond ember is, mint amilyen én vagyok... Mari: Zsike, te szerelmes vagy!? Hallgasd csak: "Csitt, A nád susog "Várj egy kicsit" Imádom Őt, A szél sivit. Ugy várom... Ám nincs senki itt. Csitt." ïsike: Ez mi volt? Mrai: Daini no Samini: "Légyott" c.verse, /nevet, majd Zsike nyakába ugrik/ Zsike, neked jót tett a szerelem! Megszépültél! És.. Megváltoztál! Zsike: /zavartan nevet/ Ugyan, te bolond! Csak., jó kedvem van... /Most Kata és Zoli kerül az előtérbe. Vitatkoznak./ Kata: Megőrültél Zoli? Feladni a terveidet, az álmaidat, csak azért, mert nem vagy biztos a felvételi sikerében? Zoli: Kern csak azért Kata. Egy orvosnak nem a munkájához a hivatásérzet. Alaposság és lelkiismeretesség nélkül nincs jó orvos. Én pedig ugy érzem, hogy bennem nincs tehetség ehhez a pályához... Én szeretnék orvos elnni, de sohasem tudnék igazán azzá válni. FéleV,hogy felelőtlen orvos lennék... Rossz orvos.. Kata: Hát hibáa beszél neked az ember! Kár volt elküldeni azt az egyetemistát Zoli: Igen Kata, kár ф volt... Neked ugy látszik, tényleg nem felel meg egy 4*1 "csak" érettségizett partner. Hivd тНЬэог-а azt az egyetemistát, biztosan szívesen visszajön. Azért sajnálom, hogy én is csak olyan 'feikalmi" voltam nálad. És a nefelejcset is kidobhatod már! Kata: Jó, Zoli. Még ma felhívom azt a srácot telefonon! Öcsi: /jön. kiabál/ Gyerekek jön az Öreg! Mindenki a helyéreJ i I /А gyerekek elrendeződenek. Tanár ba./ Öreg: Karesz, itt vagy? A kezed? Karesz: KöszönoRTanár ur... Öreg: A szüleid?
