A tizennyolcasok; Q 5970

- Iß > Tanár: De asszonyom! Én mint pedagógus... A$ya: Ön mint pedagógöö, jobban is vigyázhatott volna a fiamra! Szerencse, hogy ott nem égett! Zsuzsa: Ne haragudjon: ez azért túlzás. A_fia egyenlőre még 6} és azért jöttünk el a kollégáramai még a mai napon, hogy tisztázzuk a beleset körülményeit. Ön még azt son mérlegeli, hogy a fiu egy gyermekélet megmentése közben sérült meg? Az egész iskola hálás neki ezért! És Önök... Anya: Nekem fontosabb a saját fiam egészsége, mint egy idegen gyermeké. Ezt megértheti! De Ön olyan fiatal, bizonyára nincs is gyermeke! Nem is tudom miért várok megértést öntől? Zsuzsi néni: /sírni kezd/ Tanár: Nyugodjon meg Zsuzsika! Jöjjön, menjünk haza. Majd elkisérem. /Hátra;/ Viszontlátásra. /Felállnak. A szülök is állnak. A tanárok kimennek. Csned./ Karesz: Anya, hogy tehettél ilyet, Zsuzsa néninek meghalt a kislánya! Anya: Jaj! Hát ezt nem tudtam... De azért még nem kellett volna... Karesz: És azért is együtt fogok érettségizni a többiekkel! Ha százszor te parancsolsz is nekem! Elmultam 18 éves, nera uralkodhattok rajtam többé! Nem vagyok gyerek! Te, idehallgass, a tanáraiddal nem akartan ujjat húzni az érettségi előtt, de most megmondom: Anyádnak tökéletesen igaza van. Karesz: Iga2a van? Miért? Tehet rőla az osztályfőnököm, hogy én megsebesültem? Segíteni hivtak mindek minket, hát mentünk! Ti talán nem ezt tetté-fcek MM volna? Vagy ti hagynátok beégni az egész családot? Anya: Elég! Nem tűröm, hogy igy beszélj velünk! Értsd meg, én már nem vagyok 18 éves, mint te, akinek nem számítanak a pillanatnyi hátrányok, akinek nem muszáj komolyan venni az élet szokatlan fordulatait, aki...