Julis titkon kötött házassága; Q 5969

- 7 * * 2, Jelenet. Kovácsné, Juliska. Juliska : Édesanyám, kinéztem a boltban, hogy melyik selymet vegyük meg szoknyának. Kovácsné : Van neked elég jó szoknyád, amiben a templomba eljárhatsz a misére. Szegények vagyunk mink, abból a két hold földből, amelyik hármunkra ad enni, nem telik uj selyemszoknyára« Juliska : /siró hangon / Dejszen megígérte édesanyám hogy vesz nekem. Kovácsné: Megígértem, hogyha lesz rá pénz, akkor vem szümk. De bizony most nem telik rá. Juliska : / sirva / Akkor nem megyek vasárnap a templomba. Engem a többiek lenéznek, mert szegényebben vagyok öltözve mimt ök

0 Engem többet ne nézzenek le, mert többet nem látnak a templomban. Mem megyek a misére. Kovácsné t Akkor nem mész a templomba. Annyi baj legyem csak. Jobb is ha mem mész. Ide haza jobban is lehet imádkozni, mint ott,mert xmkk a fehérmépekmél a templom arra való hogy egymás ruháját nézzék és nem az imád« ságos könyvet. A legények meg lesik a lányokat asszonyokat, nézik, melyik a farosabb, melyik a mellesebb, oszt gondolják hozzá a sok paráznaságot, de nem az imádságom ne* az Úristenem jár az eszük.