Idegen képzelet szolgája; Q 5966

И/к OSZKÁR: Sajnálja? MÁRTA: Az lealázná. OSZKÁR: Mindenkit letapos maga körül. Könyörtelen. Önző. Imádja a pénzt. MÁRTA: A gyárat jól vezeti. OSZKÁR: Megjátssza magát. Becsapja az embereket és az egyszerűbbek tapsolnak neki. MÁRTA: Becsüli a sikert. OSZKÁR: Nem dicsérné, ha éveken át naponta gázolt volna a becsületébe. MÁRTA: Nem érti maga ezt. Sokan ösztönösen érzik az erejét • Azok melle tte állnak. Ha kedve tartaná hogy legázoljon, eléje feküdnék. OSZKÁR: Maga szereti őt. MÁRTA: Nem tudom még. Felkavart. OSZKÁR: Gondoljon helyzetére és ne ingadozzék. Közös célunk van. Maga velem van összekötve és figyelmeztetem, nem fog a рака porba rántani, nem hagyom. Én gyűlölöm őt. MÁRTA: A szolgák mindig gyűlölnek valakit, • OSZKÁR: itx zajt hallok jön már..../ kimegy/ ARTÚR: /: hangja :/ Oszkár! Hol vagy öreg....? f MÁRTA: /: háttal a bejáratji ajtónak az asztalhoz ápJ/ 2. jelenet. ARTÚR: Jó estét.... mutassa magát.... igen, foglaljon...