A bíróság vége; Q 5960

- 12 úr, uelaVar* y» A. esküdt» 2. esküdt

s Br. Belavar* 2. esküdt» Biró« 2* esküdtI Biró« 2. esküdt» úr, BelaVa*

4 nyuldkn-Jt t

et int bennünket. Mindau yian a társadalom kísérleti nyulai vagyunk* Coäkhogy Önök est nem akarják elismerni* Félnek elismerni. Befaogy félek! Kárdeazen. Miért f l .ék? Kérdezzen engem is! ín le bombásó pilóta volt:«. Máltáról s sál ltunk fel és utol jár a Magyarországot bomb! st«* Civileket le» gyermekeket, asssonyo kat, üregeket. Be mi kérem, mi nem láttuk a célt* Ml csak a térképet láttuk, a katonai térképet. Mi œm ve.tünk részt a szenvedésben aszal, hogy láttuk wlna... Igen» nagyon pontosan mondja. Besugán külön-külön, hossssan megcélozta as embereket. Távcsöves puskája volt, minden arcot látott külön. Az arcokat látni olyankor, rettenetes.•• / as ügyvédnő elhallgatott, ő csendesen folytatja/ Aztán lelő.tek a Buna felett. Ketten ki tudtunk ugrani, a többi ek éj legyint, mutatja, hogy meghaltak^/- a néger lövése, meg én maradtunk életben, is lent vártak a mesén a paras tok. Olyan voltx as arcuk, mintha vusbéX lenne. Mintha vas öklök merednének ki a földből. ügy vártak. Ha nem jönnek gyorsan a ka ton к, i'd koncolunk benn aket, Különt sei a négerre haragudtak, pedig ő toroxy lövése volt, n«s la bomb sott. Bs ie.; l вв s volt! Miért, ön birő ur nem volt katona? / kissé saVftrtúiy Be vol tum, csakhogy..* „g^ szóval rám nem került sor a bevetésnél. Be asért lőttek bennünket is. Hü, uraim, » 1tak ám ott dokkolások. Ast elhiszem! / mosolyog/ /а 2. edtüdthös/ Ls ön, ön elmenne újra bomhlsni, ha kül