Sárkányok; Q 5954

- 15 ­Jutka : /folytatás./ ... Igen ... Es a bürokraták hogy van­nak? ... Kotyog a szived? Bizony ebben a korban már a mérséklet a legfőbb erény. ... En nem tudom ... Hahahal ... Jó I ... Átadom neki. mi is csókoltat­juk anyukát! Szia/ /Leteszi a kagylót/ Csak azt kér­dezte hogy vagyunk./visszatelepszik Zoltai mellé és meghuzogatja a fül-ét./ Tal& nem jó neked itt? Hiány­zi к a... Zoltai: Jutka: Zoltai : Ne félj! Végeztem velük. Olyan messze vannak már tőlem, hogy amint visszanézek, csak az idő ködébe/ süppedve látom a r-.'Jji vágyak körvonalait, Furcs'nuk tartod, hogy ennyire közömbös lettem? En is. De v-larni kikapcsolódott benne» és nem is érze» íii ny/t, nem is ezeratnefc ilyes­mivel foglalkozni. Valahogy kivül-ről, távolról tu­dok visszanézni magasra, mintha egy idegent látnék, akinek nyugodtan megfigyelhetem minden küloncségét; Fi-yelem, ahogy gondolkodik, çselekszik. próbálom meg­érteni. van amit megértek belőle, de többnyire ide­gennek, szokatlannak, érthetetlennek tűnik minden meg­mozdulása. /Felbátorodik,/ Szóval a rabmadár füresának tartja r gi szabad életét? /Elgondolkozva, mosolyog./ Ugy, ahogy mondod. Hiszen furcsa és érthetetlen az, ha valaki nap, mint nap órákon keresztül görnyeg az asztalra, számol, gondol­az éjszakába nyuíik, és másnap kóíyagos fejjel újra kez­di elolrol; csak futólag eszik és bore alatt már kiraj­zolódok az idegek, amelyek érzékenyek lesznek minden k& külsc hat:' зга és a legkisebb ingerre szikrázni kezdenek. Jutka : Zoltai : _,kért tulajdonkc » pen álgozifc, elidegenedik önmaga tói, önmaga emberi ; Ívoltótól Is. Es »indezt miért? V-n belőle valami haszna? Semmi az ég világon! Kap érte elismerést, megbecsülést? aligha. Sőt, lehet, hogy el­zárkózás; val saját magát rekeszti ki az emberek közül, igy azok meg sem értik erőfeszítéseit, kozömbö en nézik, vágy éppen kártékonynak tartják, Va^y talán a halhatat­lanéi g utón vágyik? дг meg éppen nem kifizetődő. Hiszen a halhatatlanság olyan kellemetlen állapot, amely csak az ember halála után következik be. Akkor meg ötár rak­hatja a füle mögé! Ezzel szemben? Ezzel szemben a boldogság olyan ке11<зшвз állapot, а» ­lyet az e» bar winden {iIlonát ban érezhet és élvezhet, még jóval a találát megelőzően.

Next

/
Thumbnails
Contents