Sárkányok; Q 5954

- 15 Szin: Barna lakása. Fényűzően berencteett tágas, modern szoba, Kb. a szoba közepén aeztal, fotelok. Négyen ülnek bennük és iszogatnak. Középen K'rmin, kétoldalt Barna, Zöldi ás h-ttal Pepita. Rudié лик azinös, de most ne» viselnek • lurcot. E beri mivoltukban mutatkoznak, amely természetesen megőrzött némi eredetiséget. Háttérfestő zaj: időnként felhangzó háztartási gépzugá3. Barna: /Tölt, feláll, fele, eli poharát/, Emelen poharam a mi szeretett igazgatónkra, Gusztávra. Isten éltessen sokáig erőben, egészségben és még sok hasonlóan eredményes esztendőt kívánok neked miniannyionk nevében. Felállnak, koccintanak, éltetik Kármint. Kiisszák poharukat és visszaülnek. Kármin: Köszönöm barátaim, köszönöm, /Kényelmesen hátradől/. Jól esik ilyen kellemes társaságban, régi, sok harcot megért munkatársaim között ünnepelni és visszagondolni a mögöttünk levő eredm'hyes esztendőkre. Bizony, közös munkában eltöltött hosezu évek emléke az, amelyet ma felidézhetünk; de büszkén gondolunk vissza arra a számtalan akadályra, nehézségre is. a. elyek leküzdésé forrasztott lassa: baráttá bennünket. Hu ost visszanézünk, nem csét: a kényelmes jólétet családi otthonunkban. A fiatalkor elsöprő lendületét lassan az érett kor megfontolt« sá

C

la követte, Eljutottunk abba a korba, aiko munkánkban a nyugodt biztonság, életünkben pedig a bölcs mértékletesség vált uralkodóvá. Közös volt ifjuságunk. közösek voltak vágyaink és a közösen eltöltött munkás évek után most egyformák vagyunk i inden tekintetben* Az, hogy' éppen engem ünnepelünk, pusztán véletlen. Ugyanúgy ünnepelhetnénk uk melyikünket, hígyen lékünk / melyen egyek vagyunk, Köszönöi. nektek, no g y veletek tölthetem ezt a kedves kis ünnepnapot és köszönöm azt a melegeéget, amely körötökben eltolt. Éljenzés, kézfogások, hátveregetós: hangos, meghatott ünneplés. Barna újra tölt, csörömpölő koccintgatkasai iáznak. Valamelyik bekapcsolja s r diót, halk t nczene hallatszik. Rövid, kisaó fesz'iyezett csend következik, amelyet Pepita, a aókaiasster tör meg. Pepita: Kerlekszépen, Gusztáv bátyán, mióta ez a mi kos tár

sain gunk összejár - márpedig ez nei kis idő - nene... még sohasem mondtál pikáns viccet. Olybá tudjuk ezt. hogy rokqnszenvedet nem terjeszted ki túlzott mértekben a n ci nemre? Kármin: Pepi, Pepi, te nem változtálI Valótan, miniig i з *erultem^ z Ízléstelenséget. Nade, ez nem jelenti azt, hogy a nőkkel való kontaktust izlésetelenségnek tartsam.