Sárkányok; Q 5954
- 15 Péter: Füüüü ! Képzelem milyen vörös volt! De azért az ilyesmivel nem na, : )yon használsz magadnak! Zoltai: Nem haszn lok! Tudod te, mit kell пеке» nyelnem? Ez a sok papi r to lógató herr: ufrodíta a mézeemázos pofájával, az alattomos megjegyzéseivel már a gyomromr négy. Egy darabig birom, türtőztetem magam, neu szólok ^e mit. de mikor elönti az e e az agya. at, akkor jobban teázik, ha eltisztulnak a színről, mert valamelyiknek kita озот a beüt! Péter: Jó, jő, csillapodj. Zoltai: Ne, is tudora mi jönne ki belőlük. Lohet, ho by tinta, amilyen kékvérűek. Re haragudj, hogy ilyen gorombán beszélek, de néha le kell vezetni magamból, mert attól félek hogy szétrobbanok. Nincs más életem, csak ez az egy, ezt pedig egyetlen gondolatnak, egystlen tervenk szenteltem, mindent erre uz egy tétre tettei, fel, megteszem, ami egy embertől telik, minden eûsrgiénat iegfesz iter abban a reményben, hogy,evek múlva valami eredményt érek el, le hiéna, az én erőm véges és néha elönt a kétségbeesés ta a düh, ha - rra gondolok, hogy energiámnak a nagyobbik részét arr^. kell fordítanom, hogy egyáltalán dolgozha*íam. Ezek az alatto оз cselek. amelyekét tieztelt kollegáid alkalmaznak, esetlen éveket jelentenek az amúgy is távoli cél elérésében, Es na arra gondolok, hogy ez a harc olyan emberek ellen folyik, akik talán eg> sz életükben csak arra fordítottak energiát, hogy kényelmes otthontm nyugodt életkörülményeket teremtsenek maguknak és ezt a kényelmet meg is tarteák, akkor csap ala keli tartanoc a fejemet, olyan nagy a nyomás itt belül. Péter: Zolikám, ha bármilyen segítségedre lehetek, szólj, szívesen megteszek mindent. Hiszek benned, д harcod nemes es... Zoltai: .Ugyan hagyd! Mer. hiányzik a dicséret, Mó v, a tied ser. ! Örülök, ho у hiszel bennem és ha segíteni akarsz, a bizalmaddal àegits. Ez a harc egyedül az én harcom, Neked különben is csül'dod van, gyermekeid, sz p lakásod, пеш tehetlek ki annak, hogy mindent kockáztass. Mert itt kockáztatni kell, ne álltasd magad. Középút nincs! Péter: Tul gy v DZosan 1 tsz. Zoltai-I Csak reálisan. Péter: A terveidet is reálisan látod? Zoltai î/Elgondolkozik/. Nem, Azt nem lehet; ahhoz több kell. Hinni kell! Másképp nem megy. Péter: Gondolod, hogy hittel meg lehet oldani az ilyeoait? Zoltai: Csak hittel lehet. Emlékezz! Nem vitatkozom veled, önmagáddal vitatkozz. Volt с ikor te is hittél]
