Útvesztőben; Q 5953

Klara: Dóra: Klára: Dóra: Klara: Laci: Dóra: Klara: Mailáthné: Mind: Mailáthné: K

lára: Mailáthné: - 23 / fiatal 18 évea asszonyka, újdonsült házas, férjével, ki szintén nem. töbo 20 évesnél, összebuiva, szerelmesen sugdolóztak, nem véve tudomást eddig a társaságról. Mikor Dóra az albumot mutatja, az asszonyka mosolyogva szól oda hozzá/ A halottak nem támadnak fel, Dóra.. A múlt sem válik tönbé már jelenné. Tessék'Klárikám? Mit mondtál? Ne azt mutasd Beának, hogy milyen szép volt régen az élet, hisz az a dédapja elete volt, mely vele együtt örökre meghalt. Mi mi

b fiatalok vagyunk, nekünk alkalmazkodnunk aeil anhoz az uj világhoz, amelyben élünk. /megütközve/ Te beszélsz igy Kínra, egy Csaky lany? /könnyedén/ AZ mar a multté, abból nem élnetea meg. Megsemmisítettem minden lim-lomot, cimert, ősökről szóló képeket, amikor Lacival megesküdtünk. Az albérleti szobánk bizony elég szük, ott nincs hely efféle kacatokra. Л gyapjuválogatashoz meg csak két ügyes kézre van szükség. És az van. Kepzeld, két heti jutalomüdülésre javasolt az Sz.B. Tudod mit jelent ez? Nem nézték, hogy ki volt az apám. hogy mi volt régen. Csak a jó munkámat nézték ás azért megjutalmaztak. Nekünk sem szabad már a múltban kalandoznunk. Felejtenünk kell, hogy nekünk is sok mindent elfelejtsenek. Csatlakozom az előttem szólóhoz! / megsimogatja felesége kezét, maid komolyan/ A Zögereioen én sem hittem volna, hogy jó villanyszerelő válik majd belőlem. De most mar komolyan érdekel' a szakma. Tudja Dóra, szeretnék tovabDtanulni. Kértem a felvételemet Ms ti ügyetemre, elektromérnök szeretnék lenni. /megvetően/ Tanulni? Kzeknek? Magunknak, csak magunknak tanulunk. Hogy megvethessük lábúimat szilárdan az uj életben.... /középkorú asszony, feldúltan robban be/ Szervusz édes Űlgam, csókollak dru

baim, üdvözlöm az urakat. Hallottatok mi történt? Sandoriiyém megkapták a kitelepítési végzést. fáit? Micsoda? Mi történt? É'pö az albérlőm szobáját takarítottam. Tudjátok, hogy két albérlőt tortok,- hisz n.z uram segédmunkási fizetéséből nem tudnánk kijönni. Szóval épp takarítottam, amikor megszólal a telefon. FI só píllanatbaii nem ismertem meg Sándorffyné hangiát, zokogástól elfulladva tördelte, hogy valami rettenetes dolog történt, nem telefontéma, jöjjek azonnal, дрр csak magamra kaptam egy másik ruhát és'már rohantam is hozzájuk. Az egész család feldúlva, könnyek között. A két öreg, Mária szülei csak ülnek összeroskadva, szegény Maria azt sem tudja mihez kapjon, csomagol. De hisz oly keveset vihetnek magukkal, talán 20 kg-ot összesen. És 24 óran belül el kell hagyniok a lakásukat. Tiszántúlra viszik őket, vagy ki tudja.... / megrendülve/ Deüát.miért? Senki sem tudja. Azazhogy, Ua'üor bácsi, Maria apja tudjatok, hogy taüornok volt még a K. und K. -ban. Állítólag minden voit tisztet, földDiríbkost, gyárost kitelepítenek.