Útvesztőben; Q 5953
- 17 Szántó: Dóra: Szántó kerén, az Illés-nép közöttJ Ehelyett kuksolok egy szük irodai szobában. A végtelenből csak egy tenyérnyi égdarab az enyém, oly ад e>u berek között, akiknek gondolatviláguk oly kicsinyre zsugorodott össze, hogy egykönnyen belefér mar Íróasztaluk fiókjába. Szántó : /elgondolkozva/ hossz lehet, ha valaki nem szereti a munkáját. Azt hiszem nem is végezhet jó munkát az, aki nem csinalja szivesen a dolgát. Dóra : Szívesen? Utalom a munkámat és az egg^hivatalt. megalázónak tartom, nagy pénzt kapok Darta bsaiyá oacsitól, aki egy .közönséges parvenü. Gsak a pénz és az összeköttetések! Már ó ellenzi, hogy a lánya velem barátkozik, velem, a volt gentrylánnyal. Lecsúszott osztály... oly undoritó lehet számára, mint a Baudelaire á tal megénekelt M Dög и teteme. Keresztüllépi és gázol tovább csörtetve az érvényesülés felé. Most a káderek társaságát keresi, a leendő felső tízezer után szaglászikjCsalhatatlan szimattal érzi me? valakiről, hogy kiben rejlik lehetőség, karrier, siker. És ha én arra gondolok, hogy ez a senki ember épp csak hogy megtűr itt... Szántó : Maganak nem szabadna ilyen Barta-féle embereknek dolgozni. Dóra : Attius nézetét vallja, hogy jobb semmit sem csinálni, mint semmiségeket? Szántó : Valamit kell csinálni, munka nélkül értelmetlen és üres lenne az ember élete. Maimnak sem ártana, hogy dolgozik, ha szeretné azt amit csinál. De igv csak lázongást, kiegyensúlyozatlanságot okoz. Ezen keli valtostatni. Mi lenne, ha megpróbálkoznék az iras sal? Dóra : Azt hiszi nem pro baltam? Két fiókra való irományom van otthon. Mostanában azonuan nem tudok mar írni. Ez a favagó hivatali munka meg a vasarnapi vídémre jaras teljesen kimerít. Tudja mit jelent az 8 órát verni a go pet? Alig birok kiegyenesedni, öt órakor, amikor vége a munkaidőnet. Az agyam kiszikkadt és ha a sötét irodából, ahol lámpafénynél dolgozunk kilépek a napsütötte utcára, a szemem könnyezik. Sehová nem járok. Állandóan csak aludnék. /melegen/ Ha van egy kis ideié, gyűjtse össze, amit a legjobbnak vei az Írásai közül. Volt egy brtégem. akit vagy egy hónapja operáltam ÜV g veáével. Az egyik kiaöócég igazgatója. Beszélek vele, hogy nézze át a dolgait. /csodálkozva/ Megteszi? Igazán? Ilyen jó hozzám! Pedig maga kommunista! /nevet/ Hisz éppen azért segítek, mert kommunista vagyok. Egyszer talán majd megérti ennek a szónak valódi értelmét és rajon arra, hogy mi ko'mmunistak többek között azért is harcolunk, hogy mindenki a képességeinek legmegfelelőbb helyre kerüljön. Dóra : De én egy megvetett, lecsúszott osztály sarja vagyok! Aki ellen maguk harcolnak. Szántó : Az osztalya ellen valóban harcolunk, mert nem tűrhetjük, hogy amíg egjeseü muriKanélkül jólétben élnek, a nép töhbsege niucsteleiiü-ont tengődik. Dehut előbo-utóDb maga is be fogja látni, hogy a ré 6i tarthatatlan állapot volt. ns a^kor maja közénk áll. Nem mint a régi letűnt földbirtokos osztály tagja, hanem mint egy ujtipusu, igaz ügyért harcoló ember. A kommunizmusban minden ember egyforma. Az előbb egy Baudelaire verset idézett. Lépje át ezt a aögtetemet maga is. nehogy megfertőzze. Maga még fiatal, a multat el kell temetni és bizni kell az uj életben. /