Nyugati szél; Q 5948

'to . értelmetlen életet, hátrahogyaak egy generációt, akik magasabb tachniaki szinten folytatják ugyanazt az értelmet lenségot. до rém aáe oz sea vonatkozik! Nincs oki áldjon, ош aki átkozzon, hogy s világra nemzettfffiU Nóra s oot butaságot bőszéII Lacis Ne higje! <« gam lo û to с ten ezen, s talán nags is... Héros n még soha egy pi Ilonát ig non bántóra, hogy Loci s z nom boncaik őszintén. Vagy nem korült oéfí az életben olyan helyzetbe, hogy elcserélte volna a létét a semmivel? Nóra: Olyan soha nem jöhet! De ha maga nem hisz nahen, miért várja azt el tőlen!? Lacis Uocoásson meg, igaza van! /Nóra Is feláll és az ajtóhoz négy, nekidől./ Uéras s most engedje seg, hogy hozzászóljak ahhoz, amiről az előbb beszélt. Lehet, hogy féltek vciarait, de estről raage beszélt, annak aég somi köze a boldogsághoz. Talán megdöbben attól amit mondok, de isjr • remélem, Így könnyebben nesért engen is. - mikor raég idejártam magukhoz, lényegében аш szárait, hogy miért s barátnő, jóborát, Ismerős, mindegy! Tökéletesen kiegyensúlyozottnak és... és boldo лак érezte . magara, igen, boldognál:! о ее oda Ikozzonf ÁmÉáttovo Ü maga derűs, vidám, elégedett életét, rez

ten a еюlegeéget a hangján, ahogy <cIlivel beszélt. Kart ne is tagadja, boldog volt Bellivel! ,ü én örültem. <y cseppet sem irigykedtem sen mcgüra, sera Bellire. Valahogy én is részese voltom ennek e boldog légkörnek. Tallin, ho igy marad és... éc nem jön I; izbe ss о dolog, továbbra is éppen olyan derűsnek és kiegyensúlyozottnak éreztem volna az életemet, mint addig. Aztán akaratIonul is részesévé váltára annak, arai mindezt fclboritotto.falán egy kicsit 1n is ólvesztettem valamit. Talán tul gyorsan is elém tárult