Nyugati szél; Q 5948

-Sill. Felvonás 1. Kép /Nelli bőrönddel о kezében fáradton érkezik meg a ne A York-tői alig száz mérföldnyire lévé magányos tengerparti házhoz. A kézitáskájából egy gyűrött levelet vesz elé, a cimot olvassa, majd közelebb megy a kapuhoz és ott keres valamilyen táblát, de í esanit sem talál. A kapu rácsa közt. bedugja a fejét és ugy kiabál kétségbeesetten а ház felé: Ilellé! üellá! Van itt valáki? - Gohki nem felel, szipogva, fáradtan roskad a bőröndre. Rövid idő múlva, egyre erősödé autébugásra lesz figyelmes, ivemény kedve felugrik. Keresi a hang irányát, de a bugás egyszerre hirtelen elhal. Tehetetlenül roskad vissza a böröndjéra. Rövid idő múlva, a kerítés mellett kőt lopakodó alak t inik fel. Megállnak a keritée végénél, onnan figyelik Nell it. Jim, a magasabb szólal meg. Idő: kora este. Jim: Nem látom már ebben a szürkületben, hogy ki a fene lohet. •• Remélem, hogy nexa az a koszos Dotty, mort akkor kitekerem a nyakát. De honnan is szagolhatta volna,meg, hogy itt keressen?! Mit gondolsz Péter, ki lehet? /Péter nem felel, összehúzott özemmel egyre a bőröndön szipogó nőt figyeli./ Egész biztos valami idegen. Nem hinzom, hogy hozzánk tartozna, mert akkor már jelezte volna a főnök. De б nem is szereti n női munkaerőt. Legalábbis a komoly unkában. •• ügye, te sem ismered? n már látom, hogy ez nem Dotty, mert az ha bőg, vagy izgatott, akkor a körmét rágja, meg mindig viszket neki valahol.•• /Péter végre maga elő nézve halkan megszólal./ Péter: Semmi kétség! С az... Jim: Ki az az ő? Ismered? Tudod, hogy a főnök nem tűri... Péter: bem érdekel! IIa az akinek vélem, akkor semmi körülmények