Pusztába kiáltott szavak háza; Q 5947

4 mert utjukat állta a közöny, az értetlenség, vagy a bün. Hiábavalón hulltak a semmibe és nyomtalanul enyésztek el, gyönyörű hivatásuk teljesítése nélkül. Ezeket a szavakat gyűjtöm. Ezeket а szavakat örzom. Mert ott állok mindenütt, ahol emberi szó küzd a sorssal, s fölemelem azokat a szavakat, amelyek holtak

7maradtak az élet porondján, mint véres csaták után az elesett katonák. Pusztába-kiáltotfc-szavakat őrzök. /А zenében vád éa gyász keveredik/ A szótáros» Ez a munkahelyem: a pusztába-kiáltottőszavak háza. Kótszáztizenhét emelet. Minden emeleten száz szoba. Minden szobában pusztába-kiáltott-szaVak ezreit őrzöm. /Visszhanp;os térben rebbennek a szavak, mint viharban cs

apongó riadt madarak: rémült rikoltásukat intonálja a zen

e./ Eq:/ kisfiú hangj

a /könnyező és elhagyott/: Anyui.•• Anyukai!•••