Pusztába kiáltott szavak háza; Q 5947

- 52 A szótáro

s: Mindent meg kell tennünk, fiam, ami csak módunkban áll. Nem hagyhatunk figyelmen kivül egyetlen tényt, egyetlen adatot sem. Hiszen nem tudhatjuk előre, melyik szolgáltat majd döntő bizonyítékot. Nem sajnálhatjuk az időt, a fáradságot^ ahhoz, fogy igaz eredményre jussunk, hogy végleges helyet biztosithassunk, igazságot szolgáltassunk a pusztába-kiáltott-szovaknak. Másként csak ujabb sebeket ejtünk, uj szavakat fosztunk meg céljuktól és rendeltetésüktől, amelyek ismét nálunk kopogtatnak majd, igazságukat ker sve. Kérem hát a kivetkező tanút. A tanitván

y: Má r i « megérkezett, me s t e г • Az ügyész

/idős és szenvtelen/: Jó napot kívánok. A szótáro

s: Köszönöm, hogy eljött. Noglajon helyet. Parancsol egy cigarettát? Az u

r,yész: Köszönöm. Nora dohányzom. A szótáros: Én, sajnos, erős dohányos va

t

>yok. Két doboz naponta. Néha nem is elég. Щпка közben aránylag keveset szivok, de a napi munka után, elgondolokozva ь nap eseményein és a következő nap teendőit latolgatva, 10№*e rengeteget füstölök, szinte egyikről a másikra gyújtok rá. Elnézési, ho

by Ide fárasztottam. Szeretnék fel vil'

Oositást kérni Öntől [ . ;