Pusztába kiáltott szavak háza; Q 5947

- 37 szivacsot meg gumilepedőt Vettem, hogy ápolni tudjam az utolsó óráiban, mert már nem tudott mozdulni, nem volt magánál, szegény. A fiam intézte el Pesten, hogy mégse hozzák haza, pedig én akartam, most is megvan a lepedő, kérem! Hát miért vagyok én a rossz? Hát mit tehettem volna még? Negyvenöt óta szinte állandóan beteg volt, ápolni kellett, orvoshoz, patikába szaladgálni, meg vigyázni kellett rá, kérem, mert a rohamaiban nemcsak engem támadott meg, hanem sokszor öngyilkos is akart lenni, dugni kellett előle a borotvát, meg a konyhakést, de akárhogy vigyáztam, egyszer mégis majdnem felakasztttta magát... /zoko

g/ /А zene tovább viszi a jajongó panasz

t/