Verginia; Q 5945

Marcus t Oppius : - 39 Az nagyuram nagy baj volna , Mi lőnénk az áldozatja * Ki mennek az átriumbaDe inenn el nem távoznak ' Gaiusom őrizd meg őket ' , S házból ma el nem mennek. - 5« Jelenetéi!a a fődecemvir előtt ; Liktor s Appius t yLiktor Appius i Liktor t Itt a vádlott Verginia főuram Eressze be őt azonnal • De itt a nagyajja vele üt nem hívtam, nem M^M^' Erőszakos ám ez asszony , Valósággal dühöng,tombol Lólia / beront/ Hit akar az unokámmal z. Mótt hivatta hát tudassa"? Appius : Majd tudatom ő magával • Nincs nekem dolgom magával, \fX Nem hivtam ha^ja magát Nem kivárnom látni arcát, Lélia : N em jöttem mutatni magam Mért hivatta unokámat ? Ötefc se kivánja látni« „ ' О se kívánta magát látni » I Maga egy rojsz csúnya ember » Semmi finomság nincs benne • A fiamat behivatta • A harcba eltuszkolta Nem elégszik meg most vele, r Most meg az unokám ellen • ^ Nem vétett semjTtT magának Mért hurcolja ? mért gyalázza ? Azt beszélik városszerte hogy panasz jött be ellene . hogy unokám nem törvényes Nem a fiamnak gyermeke hanem a $s£tét emberé , Gyalázatos Marcus Crixusé • Appia t Igen ez a befutott vád t Le is tárgyaljuk ezt mindjárt .