Derékig földbe ásva; Q 5942

- 71 Lénbrt: о ofőr: Lód rt: Máté: Sofőr: dénárt : Sofőr: Lémírt : Angále : Épp od mái» ez Urmepnepon. •. Jaj, én boldogtalan vénember... segítség, drága népem... Anna, Angéla, Mátékám, segítség... üt ficánkolj, bolond. Gyöngyeleted lesz. Éppen в bucsu. Szent Márton napján visztek el pribékek? Hová viszitek? Szanatóriumba fizették be a rokonai. /Segé ly t kér5 en/ De án nem akarok. Na gyere, jó lesz ott neked. Árnyas fák, meg puha matracok, gumiszőnyeg, hintaszék.•• /Kétségbe esve/ Ne még, Angéla ne hagyj... Olyan jó voltál hozzám mindig..• /Szembeszállve a sofőrrel/ A mi temetőnk a törökvész, a tatárjárás előtt megvolt már a lösz oldalban. /Orbánnak rémülten/ Az idegent küldjétek el, akárki. Ne félj lómírt, nem lesz ott rossz neked. Jókat főznek ott, ugy tudom. Alszik Lénártot./