Derékig földbe ásva; Q 5942
- 56 Anne: tultlji 6 ez, л kire te emlékezel. De ma már kiszikkadt kis parasztasszony : arról hires, hogy veri e fiát, A földéhség 5si kétségbeesésével tanulnak földrajzot, matematikát, vergődnek együtt - mondják - sokszor hajnalig. Még szeme közé karmol ez éjszaka, dû osodaszarvanként illen, ragyog már... tán tul о f oly ön, egy ember hosszán ez uj vagyon, mely elkobozhatatlan. Orbán: Hátha mégis eljönne velen? Anna: /kedvesen fordul a Feketeszemű lány felé./ Hogy vagy? Feketeszemű lány: /Visszsutasitóen./ Jól. Anne: A fiad? i? ecetes zemü lány: kocsis lesz. kicsit butácska. Bárha ... egy kicsit megemberelem... Anna: Nézd meg jól a f ia tel embert : Feketeszemű lány : /Elmenőben/ Nem ismerem. Oibén: S a másik... az orkánkebátos szőke l nv? Anna: Ó a jelan. Orbán: /Megöleli Annát./ Orbén: A nnáffi... Hugo с бkém.•. A nne: /Во Id ege п/ Sgy et lenem.. • Orbán: Olyan végtelen nehéz volt nekem.
