Derékig földbe ásva; Q 5942

- 125 Ilona : Máté: Ilona : Máté: Ilona : б megszűnt e férfi, ki ölembe hullt, mint villám в tőbe. В er rem elszabadult. Lehullt Feltámadt első kakas szóra s ledöntött bennem növekedett erejével újra meg újra, /Rezignált а г/ ó, ti férfiak hetykesége, görcíie, lihegése, milyen édesen változatos. Egyformán hulltok földre, forró a jármom bikára, ökörre. Nom hallhattad, hogy zuhog в vérem. Milyen tiszta volt a szerelemb bennem nyomorúságunkben egyetlen emberségem. Eresíz magodhoz, hadd érintselek. Engem soha. Elkéstél, vezérkos. Mindent в verítékemen vettem, magam a földért kiterítettem. Elvettétek mindenem! Mit kérsz? Bármit megadok. Mi ketten... /Felcsattan/ lénzért sohase szerettem. /Alázatoson/ Kérlek, ne alázz meg.