Derékig földbe ásva; Q 5942

113 Széparcú hölgy: Anne : Angéla : Anne : Angéla: Anne : Elébe kell menni e fénynek e hajnali forráselhoz. /Hosszan nézi ez anyját. kitér előlo. A tükör elé lép, szembenéz önmagával. Eráge apám.•.gyöngéd vagy velem, hbren vagyok? Nyekszirtemen érzem szerszémtorte kezed. /Elmosolyodik/ Vagy osek én simogatom nyomodben ferinmeredt, kedves tenyered által fényesre koptatott áso, lapát nyelet? /Felveszi a tükörhöz támasztott fejszét. Forgat je, játszik vele./ izzadtságtól antik sárgás-barna szint, e azelonne-lakkot, mely munkád után emléked lényegének mondatik. Tedd le a fejszót. Miért? Játékszer ez is. Részeg vagy te is, most látom. Csak gyenge, lusta, beteges, játékszer. /Megörül a szónak./ ügy van, játékszer vagyok.