Hévízi villa; Q 5939
71 О Nagymama: Péter: Nagymama: Péter: Kovács : Péter: Kovács: Péter: Kovács: Péter: Kovács : Péter: Akarsz még valamit? Semn.it, semmit nem а когоkTalán még ezt, hogy hol v:m az apámSe bolygasd, hagy pihenni őt, Te is menj lefeküdni - iia mi is nyugodjunk, Ebből a napból már elég volt Sok volt, de nem alog/belóp az ajtón, megáll/ Hát visszajöttél? Vissza- Nem vártad ezt, apám? Hogy én mit vártam, az rám tartozik Akkor jó, nem is kérdezemApám is létja, milyen szemtelen, Hallhatja az anyám, hogy ilyen unokája van, Akit agyondédelgetneK, mert diplomája van, Mert egy íiu és körülötte forog a világPletykáinak néki erről-arról, Az anyja is mindent enged neki, És összezagyvál tücbköt-bogarat, S magam sem értem, honnan volt türelmem, Hogy edoig eltűrtem sértéseitNeiu sérteni akartalak, Ahhoz már régen nem szeretlekMég csak nem is csatazhatoa veled, Mert nincs s nem is lesz egyforma a fegyverünk, Csak azt akartam a tudtodra adni, Hogy ami nem méltó jobbik önraaguhkhcz, Az ne legyen itt,, ebben a csalndbanMinek kell elpusztulni hat?A hazugsagnak, ugy ahogy van-