Hévízi villa; Q 5939

35 Tudok ezernyi ügyletedről, A dijakról is majd dátum szerint, Kiket fúrtál meg, kikkel cimboráltál ötvenhatig és most leiben fogódzol, Miért iszol, miért is kártyázol naponta, Mikor a gyomrod ég, s a kártya a kezedben ügy áll, mint fakanál a bába teziben. Névsor szerint tudom, hogy kik előtt Csúszol hason, hogy bőrödet Az érzéketlen megaláztatás Már csiaaatalpnyl réteggé növelte. Ж Tán vagy a dimplomás igazgató, Akit ha bárki kérdez, oobogat, Köszörüli a torkát és daged, Ha mondják, jól van és csak igy tovább. S te ezt csinálca! Minden közhelyet Ezerszer elszajkózol kint, a köz előtt, S magad tudod, hogy semmit nem csinálsz! Kovács: /felhördül/ A nyakadat kitépem! Péter: Hallgass csak végig! Ez a büntetésed! Itthon épp ugy, mint tágas irodádban. Elmondasz itthon néhány szólamot, Hogy igy meg ugy- Anyám, a jámbor, Akit a passziv elvteienség, A nőkben rejlőtó ősi gyávaság, A rájatukmált félszeg öntudat leköt, Mindent elhisz neked, az okosabbnak. S te meg játszod a jóságot neídlSzemeddel ordítasz a nagymamára,