Hévízi villa; Q 5939
32 Ha néhány mondatom után nyugodtan, Mit sem törődve elszánt szövegem Tartalmával - a helyeden maradsz, ígéred? Kovács: Mit Ígérjek? én apád vagyok. Péter: Ez az, amiben én kételkedem, Ne, nem, nem ugy, ahogy te gondolod, Biolcl iailag tőled származom. Arcom vonásait is nagyjából lehet Tekintetedből vieszaelemezni, Éppoly csámpásan hordom lábamat, Mint te, és félretartom vállamat, Akár te- Nem, nem itt, a kétség Máshonnan kezd ki téged - Én, mióta A testi, lelki eszmélés gyötör. Csak ritkán látlak téged, akkor is, Hűvös tekintélyt játszol, kérdezel, Megrósz, ritkán dicsérsz, anyámat Nevelésemre utasitgatod. Nem is kívántad, hogy megismerj, Nem hagytad ismerni ma ; jad s bizonnyal Nem ismernélek jobbadán ma sem, Ha ez irányban nem töröm magam. De törtem. Kovács: Nyomoztál az apád után? .Péter: Ez túlzás lenne tőlem ilyen ügyben. Kovács: Kérdésekkel rontottad híremet? Péter: Először kérdeztem magamtól: Minő ember lehet az én apám?
