Az éjszakai vizsgálat; Q 5938

mágikus bűvköréből. Nem engedett,,.Mert összetépni sem tudtam, ha már egyszer a kezemben van, nem volt hozzá lelkierőm, /egyre eszelősebben. A többiek lélegzet visszafojt ott iszonyattal, dermedten nézik/ Tudjátok is ti azt, hogy milyen az éjszaka csendje, a hallgatásé, j|LtalHl ö

rö

k-hfeLigfetásé, amikor egy titok itt belül veri fel a esendetí Tudjátok is ti, hogy milyen fekete csapda az éjszak , kt&gT brilosoda sötét mélység & nappal küaöttí/ Hányszor elgadoltam, hogyan kezdek neki, amikor majd Marsányi tudtára adom: kezemben az élete. Talán igy, fölényesen? /karsányihoz lép és a monolog további részét mintegy neki játssza/- Én nem akarok visszaélni azzal, amit tudok rolád, csak azt akarom, hogy te is tudd, átlátok rajtad, mint az üvegen, csak kuncogok belül magamban, amikor purifikálsz és megjátszod a nagy embert. Én egyszerűen csak azt akarom, ha velem hoz össze a rossz sorsod, ne tudj a szemembe nézni, hogy érezd mindig hogy te csak egy kis féreg vagy az én szememben. Egy kis pitiáner. De ne félj, nem taposlak el, Én nem vagyok olyan. Bem kovácsolok tőkét a más aljasságából. Vagy mondjam igy, méjy rezignált fájdalommal részvevőén - soha sem hittem volna, hogy igy csalódom benned. Hát mit teszel te, tudatában vagy egyáltalán? Szétzilálod az emberekben a bizalmat. Én eddig is csak azért nem szóltam, mert nem akarom, hogy a Dunának menj, vagy bevegyél husz altatót. En veled érzek, ha akarod még jobban melletted állok, segítelek kiemelkedni a