Az éjszakai vizsgálat; Q 5938

-73­Versitz: Pelbár: Versitz: Pelbár: Marsányi: Perbál: látszik, hogy idáig szaladt, fulladozva beszól/ Én most ide,, magammal hoztam.,.életem utolsó és egyedüli zálogát /a kabátja alól félve, görcsösen megmarkolva elővesz egy fotokopiát, lassan az Íróasztalhoz megy, s leteszi rá. A többiek ugyancsak lassan az Íróasztalhoz húzódnak, s körbeállva azt.némán nézik a fotokopiát. El­sőnek Marsányi veti fel zavaros és rémült képpel a fe­jét, aztán Versitz/ /kissé felelősségrevonóan/ Erre meg hogy tettél szert? /hirtelen Marsányihoz fordul/ íme, ez letagadhatatlan /Bontához fordul/ Az intézet dokumentumtárában előkeres­hető a párja. Csakhogy azon Versitz Géza neve van rajta. Ezen meg, nézzük csak, Marsányi László neve, /Vorsitzhez fordul/ Talán még tudnál róla néhány szot beszélni? /észreveszi Lángot/ Lám a hallgatóság száma közben meg is szaporodott. Mi ütött beléd? És ezt meg honnan kotortad elő? Hát ha te csak kérdezni tudsz, majd beszélek én, Ugy kezdődött, hqgy Marsányi László, ugy négy évvel ezelőtt megbízott téged egy vidéki város, ha jól emlékszem Szép­telek közkönyvtári épületének megtervezésével. A terv pompásan sikerült, komoly összegű jutalmat kaptál érte Marsányitol, Bőt, a terv néhány egyéni és eredeti el­gondolásodnak Is a próbája volt, melyet Marsányi lelke­sen pártfogolt és támogatott. Irigyeltelek is érte. Azt hiszem erről az oldalamról általában ismernek, / No, beszélj már végre Géza. Aztán félévvel később a feleséged egyik rokonának a meglátogatására leutaztatok

Next

/
Thumbnails
Contents