Az éjszakai vizsgálat; Q 5938

-64ßonta: Viki: Bonta: Viki: Bonta: Marsányi: Bonta : Marsányi: Monta: Marsányi: Bonta: Pelbár: Bonta: Viki: En nem mondtam semmit. Én csak azt kérdeztem, hogy alkalma volt-e hozzáférni a pénzhez? /bőg/ Hát hogyan lett volna alkalma hozzáférni, amikor az már ott sem volt? Hát hol? /bőg/ Elvitte a Pelbár. Látta? Ne folytassa. Ezen a gyengeidegzetü nőn éli ki a nyomozói zsenijét? Ön hozta ide. Már odahaz neglizsében volt. Ez a szegény gyengeidegzetü hiszékeny teremtés, /Vikihez/ Na vigasztalódjék már meg. Nem bántja itt magát senki. Majd én válaszolok. Igenis alkalmam volt hozzáférni a pénzhez. Akkor is, azelőtt is, azóta is, ma is. És nem tartja különösnek, hogy eddig még soha sem emelte ki onnan? Éppen aznap? Ön gyanúsnak találja? Hát igen. A bennem régóta lappangó bűnöző hajlam aznap vitt rá először a lopásra. Félreért, Én nem azt mondtam, hogy lopta, én azt mondtam, hogy kiemelte. Ez kettő. És nagy különbség. Kiemelte de nem azért, hogy ellopja. Nem. Hanem azért hogy Pelbárra foghassa a lopást. Igen, Ez az, A lelke legmélyére lát. És ráadásul még megjátszhatta a nagylelkűt is, A grállovagot, A sajátkezüleg kiemelt pénzt odakölcsönözte Vikikének, hogy ne érje szegényt károsodás. Nemes lélekre vall. /halkan zokog/