A máglya és a vízhordó fiú; Q 5937

öofdrs - 57 nyavajakat mond. Mesélget, meg mag/aráz. uofőr: Zoltán: Zoltán: I«Munkás: Hut te neti tanultad azokat? e Aofér: áok mindent nem. - Avez magyarázni. - Olyen itt köztünk, mint egy széné

s szekérre dobott szlmaazál. - Utt akar maradni, rá akar tapadni a csomóra, hiszen úgyis elvész a többi közt. - de a azine, laeg a vastagsag© mégis megkülönbözteti. - Aztán végül lefújja a szél. /A szin elsötétül, braütés szerű kongás hallatszik, lassan kimérten. Guruló kövek zaja vegyül az óraütésekbe, etilkor kiválogoaodik a sofőr еэ Zoltán van a szinen, ülnek a köveken./ /Zoltán elé tart egy doboz cigarettát./ üyujts ráf Amerikai - Itt volt egy i okonom valami francia szakszervezeti küldőtisággal, aztán hozott amerikai cigarettát. /vesz/ Köszönöm sofőröm. /Rágyújt/ Hideg van kinn. be ez semmi ahhoz képest, ami a télen volt. - Tudod, milyen borzalmas volt kinn az autóplaton? - Zzek közt a huzatos hegyek közt. - Ugy átdfc \jptem, hogy összehúzódnak a sejtek a homlokomon, meg a koponyacsontom an, aztán átszökik köztük a szél és rettentően hideg mJjaden. An restellek szelni az öregúrnak, hogy néha adja ót neked a helyet a vezetőfülkében! - Nem letetne kicibálni on nan. Zoltán: Kár is lenn* • - kár tul vagyunk rajta. Majd ha jó idő lesz, cserél velem a szellős platóért.iiof őrs ifcnd, te nem félted а тешу asszonyodat, hogy olcaábit jákt Zoltán: /keserűé«/: Nincs nekem olyan szerencsém. /А két öreg jön be/ I. Munkást úgik аз eső. tín ueg esőben nem dolgozok.~ Zoltán: Otthon is esett az eső. - leljsen eláztat már mindent. II..lankás: Nem jó ez neked Zoltán! - így magadba. Minek jöttél "ide?