A máglya és a vízhordó fiú; Q 5937

• lu ­/Zoltán lein Lf, az Íróasztalhoz megy* ügy biblia­féleséget vesz fel, találomra kinyitja. - Csak hogy foglalkozzon valamivel. - Hirtelen becsukja a a széke felé monve mondja/: Zoltán: ib megnyílik az u^ világ drágakövekből s aranyból való tizenkét kapuja ás betódulnak rajta az igazak és el­hullanak a nem igazak* üa boldog aki az igazságos ki« rály szavát hallhatja s csorduüg telik a szive annak, aki rászavazhat. /Cinikus komoly talan hangra vált át/: Drága ez ő ivóvize, ki kor an vhi any at keresgél, kössön életbiztosítást, az utolsó Ítélet után személyesen át­veheti 1 - Ulussz! ­Karoly: /átveszi áoitán stilusét/j/Akl megháborítja önnön házát, az szelet vet és vihart arát." ­Zoltán: /Hegmón/ Láttam, kétszer. - Tetszett. Karoly: "Aki mejháboritja önnön iiázát ... f «y Zoltán: Mondom, hogy lát ли kétszer is ­Károly: Természetes hangon/: !*i c^ak egyszer. Zoltán: Kár. Кároly: Te voltál a főszereplő* Zoltán: /Megérti bútyját/í Partion! - Cn még moat is szerződtetve vagyok. Károly: üs nem óhajtja felbontani? Zoltán: /Наtái* оzottan/: Hem! ­Ара» / dlkesered et ten, klrobian. Károlyhoz/: Magyoa báht fiam, hidd el, nagyon bont! Itt vagyok öregen, várom, hogy mi­kor esek ös ,ze, rnt t teljesen tökretesz lelkileg* Itt va. y tok ti, norm tili s emberek, mind lettetek valami, ez meg tönkrevág! ­Károly: he miért csinálta az egészet? лра: Beszél itt valamit, dohát ki hiszi azti Hajszol valami őrültséget, én meg restellem ma^arn áz emberek előtt. Minek jön haza? Látják. - Mintha mindig azt mondanak, ha velem beszélnek az emberek, ho^ na, a te fiad is jón közénk nemsoká! -

Next

/
Thumbnails
Contents