Periférián; Q 5935

- 53 Klári: így már más. írre: Hanem sógorasszony, tudod milyen szép teljesítmény , hogy egyből -"elismertél? Klári: Rendes er dereket nem nehéz felismerni... /ÍTekividámoava/ persze, te Arankát jobban ismerted mint engem. írre /Hétkedve/• Harmadszorra látjuk egymást? Klári: Ha már egyszer ilye" jé rokonok vag tok... ás tudod, hogy két éve Aranka is itt van?... ás ""mérnök ez üveggyárban. Imre: /А kocsi fölé hajol/: No lám... hát ner puszta tárgyi néprajzból á Lit ok? ... kicsoda e gé szsé ge s lurkó ! Klári; Kiért nem válaszoltál arra, amit Arankáról mondtam? Imre: Egyszerű г dolog. Semmit nem tudok róla. it Klári /fíátbevagja Vitait/Be " Az meg utána jött neki... de potyán ámí Imre //pataihoz/: Tán csak nem ment el az eszed? Klári: Nahát, hogy az é-sz maradjon, arra én is itt vagy ok. írre: Nem értem. Klári: Egy szerű, 'n adom "érjhez Arankát egy.- állatorvoshoz. Egy: hét múlva esküvő. De most már elnézést, mert én ezzel a lurkóval a kertbe indultam. Kert ha "elborul a napirend a naooznssel, akkor aztán bedughatjuk a fülünket, /felindul, de még visszaszól/ Picit később jövök, de maja készítek uzsonnát. Imre: ín köszönettel, de nem kérek, mert félórája а Сsüry-csárdában puffadtra ettem magam. Antal //ég agy/ poharat hoz, tölt/. Ez azért még menni fog. Imre: Kenjen. Antal; Isten, Isten, /felhajtják, újból tölt'/ Isten, Isten. Imre /Elkomolyodva/: Hát ide figyelj. Törjünk a lényegre! Tudsz-e róla, hogy két hónapja a minisztérium személyzeti főosztályának vagyok a vezetője?