Így szeressetek!; Q 5931

Testvért- ól tűrik a pofont is árva népek, De nem az idegentől, Ki várja, ho

by hálával Tartozzunk néki láncainkért. /Galléron kapja hátulról az üo^nököt, és kiru

uja./ 15. JLLLNLT JÁL 1ÁL: /Leuoru'i az asztalra, járkál keveset, maju énekel. Dal./ Nem ùdotû, mi szörnyuátok nyom, Nincs már nékem szerelmes asszonyom, hulljatok le napok s csillagok, Mert mit ér, hu már szemed, Ilonám, i'öbué rám nem ragyog. Hittem, lesz majd kicsi ^yemekünk, 1 Ki játszik Velefiij Bir másé lesz, hányat csak meglátok, Mint mienket m

ajü magamhoz ölelem!... Kit szeressek? Magamat talán? g ze re lie к té

bed, drága szép hazám; ^aiiom, ho

0y zokognak ajkakról sírások, Jönuek az ásókkal nép sírját megások... Ébresztőt zokogjatok, ti Nemzetmentő Messiások, /felteszi a mogküiönuöztető jelet/ gn vállalom a kisebo&e

0i sorsot. Gépkocsivezetőnkkel rohanok utánuk, glérem a határig.•• Vagy a világ végéig, /glrohan./ FtGGOMY