Így szeressetek!; Q 5931

7. JLLíJí^T ILONA: /1*1/ JÍ'elhők szélén hajnal pírja lángol, a tengerszem tükre tűzben é

u, fcjzivem dobogása hangzik, olyan Csendes a közel s a messzeség, gzinte várom, ho^j szivemnek hangját Hegy lábtól» hoi sárgul a pitypan

b, Kékello hegycsúcsokig dobálja A szavakkal labdázó visszhang. Kiaiuüt a felhők tüze immár, Lenn fehér köéfátyoloz vizei... Le ki oltja el, ha lángra gyuliaa, tí szerelemre vágyik, a szivet? /iámról mennydörgés hallatszik. Villámlik./ Ö. JLLLNLT ILONA , JÁL IÁL: /Jön/ Nem találom jétert! lLoNA Nagy zivatar jön. Szokatlan ilyen tájban. g ily hirtelen! - Hová szaladjunk? JÁL: /Körülnéz, és észrevezí a kunyhói, kinyitja ajtaját, és bevezeti Ilonát.Utánuk becsukja azajtot./ /xú"ófügoöny az ajtó előtt, menny dör

bés, villámlás. Később me

0r* világosodik a szia, eláll eső./ 9. JLLkNLT ÍLTLH, JÁL, ILONA J, TLK: /Jön i'estőeszközeível a hóu§ alatt./ I jaj, hol lehet nővérkém 'if ; ! t \ Ls jál barátom? - 16 - J