Szép ajándék; Q 5929

\ - 70 L rodot, Mi'16tt tovagurulna.., raint » madár szárnyverése, ahogy rebben még, mikor lább már földet ért ...mint hullámzó vizén a parthoz simuló osónak / az ár vonzása visszatáncolt&tja s emitt nuzza a l part... s ismét ode és vissza... el és vissza, el !', •'• í'4 I л es vissza a parthoz... a partnoz... - biicor volt ezl/s^ongóránál^:

s в kislány egész valója folyton arrafelé tart.../ Szemérmek himes szép fátyola a a \ megegyezések durva ponyvája együtt takarják a titkot - hogy a csillagok beszélnek, /csönd/ De honnan mondom ón ezt most... ho.nian e hálás bátorság, mely tisztességgel végre szólni -késztet - honnan? /csönd/ Belőled. Kislány; / kezét egyszerű, |p un e\ erős; mozdulat tel a szétvert billent} ,ik fölé emeli a « muzsiké halkan, majd erősödőn áradni kezdj a keze nem mozdul; a zongora után hegedű, mélyhegedű, cselló, hárfa sorakoznak föl és ömlik a zene. Jj motivumnál vagy egy dallam uj változatának belépésekor jönnek sorra a többiek. - Ok ketten most mintegy "várják" a Mérnök megjelenését; az belép ás azonnal "otthon van", elnyugodva mindentől.../ Kislány: /halken/ Már nem félek tőled. Mérnök: /fejét lehajtva, fájdalmas boldogsággal/ Tudom.•• tudom. / most hárman várjuk a negyediket./ iiu: /belép azzal в figyelő mozdulattal, ahogysn az 1mént elindult; fény csak s zongora körül; esetleg csak az alakok körül; a lány fölöttük áll, a többiek lejjebb, háromszögben. A lány fölfelé néz... ők lehajtott fővel egyformán maguk elé, ma^uk előtt összefpgott kézzel, kisimultán, tisztán... a lány most le-