Szép ajándék; Q 5929

- 61 ­jutalmazza; tapintatos, csodáló hodolsttsl, el/ Anya: Együtt vagyunk. Együtt vagyunk...Mi együtt vagyunk éa egymás szemébe nézh tünk. A dolgok majd rendbe­jörmek. /el/ Kislány: /a Mérnökkel jön, folytatva, szelíden/..» s ha a szeme azinét ismered, még milyen kevés ez... milyen kevés. Mérnök: /folytatva /•• 0szemérmek bontakoznak ki bennem, oly különös szemérmek, melyek rejtve voltak s szemérmet­lenség, hogy kimondom, /lassan lesüti a szemét a lány sugárzó tekintete elől s ugy "néz" vissza az eltűnő lány után./ Sofőr: /jön, kedélyesen pohárral, tányérral, eazik-iazik./ álmodozik a Mérnök ur? Bocsánat... /poharat fog a tá­lalóról, tölt, átellelel, itallal kinálja/ A vacsora kissé félbenmaradt...az érzelem és a probléma kissé elöntötte a házat - tessék, adjuk meg a testnek is, ami az 6vé. Mérnök: Köszönöm, /egymásra emelik a poharakat/ sokat kiván a test, sokfélét. Sofőr: Kendet eget. /nem durva, huncut/ Sok jó van közte... kellemes dolgok. Mérnök: Igen... néha restellem ellátni őt, ápolni, kezelai, kiszolgálni... oly követelönő a test. Sofőr: Csak nem? Mérnök: Fölém akar^kerekedni s e harc sokszor szégyenletes.,, re at elli az ember 0 Boför: Be at elli? Mérnök: Restellem, igen, és időnként haragban vagyok vele. Elzár engem, vasét agon beborit... védelmez és köz-

Next

/
Thumbnails
Contents