Szép ajándék; Q 5929
- 41 pasztalat a, hogy halkan visszaöntse a javakat a közösság ölébe./pici csönd/ A fronton tanultam ezt, nem könyvből, nem is szavakból, /csend, a Sofőrhöz, akire nfkgyon számit/ Te megértesz engem. Sofőr: /kissé elnéző mosollyal/ Gsak nagyon szeretlek. Jóbarát: /oly finoman / Az egyenlőség-ját ék. Ismerjük. Sofőr: /nekifordul/ Az egyenlőség nem játék! Jogász:/ Kislányhoz/ Játssz valamit, jó? a zene, a zene... Kislány:/gunyoros/ Nos, a zene? i Fiu: A zene nem arra való! sN (.Jóbarát: ó, hányszor gondoltam már, elvonulni mind e berbárság elől, egy kis szigeten élni, embernek lenni! Fiu: /ki-kitör, egyre feljebb/ Emberré lenni, csak az emberek közt lehet! Folyton ok vagy és következmény, mindig középen a mindig kezdete és vége valaminek, ü, a sziget, a szigeti A lélrkzetem összefügg a madarak röptével, a füvek formájával, a kövek csöndjével} minden létezőért vagyok • nem létező nincsen! - és mind vár tőlem valamit: áldozatot. Fát hogyan áldozzak - egyedül! Mindenk i_ s zökevény, aki a szigetbe vágyik. En bÓKÓt akarok. Ingyen? Nem a 0ép, nem a szövetségek, nem a prosperitás gyártja a békét számodra -az ember csinálja a békét. E z abbéké a győzelem, s magamnak kell elkezdenem, hogy átadhassam egykor a világnak. - /a Sofőrhöz, ki oly lelkesen állt most mellette a fentebbiek alatt - s biztos az igenlésében/ Igazam van? Nincs! /csönd, ük külön állnak már; minden fény rájuk szükül; a többiek mintegy kitűnnek a körből, s el/ Jóbarát: Fiu: sofőr:
