Szép ajándék; Q 5929

- 26 airaz éa mást nevetaz.Mig meg nem tanulsz nevetni magadon és máson sirni, filiszter vagy csupán, a legszennyesebb rang a teremtett világban. Nevess! Most magadat neveted^igy kezdődik! /végk-зр összeállt ás megfagyott a nevetés s most áll a levegőben... - és ők ezt nem vállalják./ Apa: Na, de ón... Anya: Hiszen mi.... Katona: /szelidiil/ Tudom...Ti jók vagytok persze. Gondoljatok el egy nagy Mjó

n-t..,l lent a völgyben békés kis ház s gyermeke fölé hajló enya- /csönd/ Mig gyermekét óvja, reméli, hogy a pilote lezuhan... lezuhan és szörnyű halált hal, mielőtt terhével ideér ... imában tör ki talán s védőszentjének térden gyújt gyertyát, hogy a bomba nem ide osapott, hanem oda... - semmi sincs végiggondolva. Apa: Igen, ezt mondtad.. ./tétován a többiekhez/ ezt mondta. Fiu: /a kialányhoz/ Ezt mondta. Kislányi Mondta. Mérnök: Honnan tudod? Jogász: /önmagának/ Mondta. Sofőr: /Fiúhoz/ Biztosan... /ők egy pillanatig szembenéznek^ kutatva, majd elválnak./ Fiu: Én soha senkinek, tudva rosszat nem kívántam. Kislány:

H a vágyaim, vájjon mind ón vagyok? Anya: A félelmeim, a féltéseim - én vagyok? Apa: Igen... hol kezdődöm é n ?/a nagy csendben mintegy "észbekap

,

f s tétován önmagához ós a Katonához/ De kihez szólok? Jóbarát: ... és ki szól énhozzám? Katona: /most a legszelídebb/ Mindenkihez azolsz, as mindenki szól tehozzád.