Eretnekek; Q 5928
-16De la Fontaine:/ Előlép, papírlapot veez elő, arról olvassa/j Щ a megreformált egyház lelkészei egyenként és összességben, az igazsághoz hiven kijelentjük, miszerint, noha jól tudjuk, istentől rendelt kötelességünk volna szerencsétion szenvedő testvéreink lelkének vigasztaí 'sa,,megvalljuk, Pietro Blancset tiszttársunk pestisnem való elhaláoz 'isa óta " Az Ur nem adá meg nekünk a bátorságot e szolgálathoz" Fejet hajtva vââs2alép; A tanácsurak néma'döbbenettel ákinak, végül/* IV. Tanácsur: És ön... ön,.' ! aitre Calvin?!.... Calvin/ Méltósággal/: TMdom... tudom, hogy felelnem kell erre a kérdésre. ugy érzem" Nem volna helyes, hogy elhagyjam az egészet, annak egy része miatt" / A Tanácsurak némán összenéznek/ IV. Tanácsur: Káprázatos önfeláldozás! / Calvin, raintha nem is hallani a közbeszólást, int a lelkészek felé, Előlép a III. lelkész/: III. Lelkész: /kenetesen/: Mindazonáltal, hogy szenvedő testvéreink lelke gondozás és vigasz nélk ; l ne maradjon, a konzisztorium hozzájárul, hogy a szentírásban Jártas Simon T'oreau világi ember vigasztalja a botegeket. Szolgalatát már ma ' megkezdheti! /'Visszalép./ IV. Tanácsur: Es Castellió.... Miért nei|i inkább Castellió? ö tudós férfiú, ezt mindenki tudja r°la, lelkész is, és önként vdllal kozot t.. ....a, Calvin:/ Hevesen/: Castellió nem tagja a kozisztoriumnak, igy prédikátorként nem hirdethet ipét Jfcnfben! Első szindikus: Talán mégis Jobb volna Castellió! Inkább ő, mint egy világi ember Calvin: Mondottam már. Ez a konzisztorium határozata! I. Tanácsur: Maitre Calvin, ez azért mégis vsak furcsa! Castellió-ön' ként vállalkozott, ezt nem lehotne csak ugy elvetni.... IV. Lelkész/ Előlépve/: Tanácsurak, mindenki а maga helyén szolgálja az urat! Casteklió rektot, az С helye az iskolában van! és Mai tre Calvin is a helyén marad. Az о vállán nyugszik egész egyházunk ügye! Xivánhatjátok e hogy a fej kéz legyen vagy láb, és összetörjön az ut durva kövén?! Avagy fej nélkül menjen a test a falnak? / visszalép/ N / A Tanácsurak összenézve morgolódnak,'kivehetően hallatszik: Jó kifogás, vagy tal*n csak egyszerű gyávaság./ Calvin: Ertem értem... ezt is értem! ^ellán keresztbe téve kezét/ j" Félek, rajtam a sor, hogy a kqckázatot megfuüsam. Amig ebben a tisztségben vagyunk, nem tudom, mivel mentegethetnénk agunkat, ha a veszedelemtől való félalem miatt megtagadnánk a segítséget ' azoktól, akiknek a legnagyobb szüksége van arra? " IV. Tanávsur:/ kinyújtott karral Malvinra mutatva/: Igazat szóltál Maitre Calvin, önmagát veszti el az, ki szavakkal ékes, de a veszedelembon magárahagyja a rászorulókat! / ^enéwen, fenyegetően./: Ugy is legyen! » Függöny. \