Pór Mihály és fiai; Q 5923

ISTVÁN: De az asszony inog а gyerskek... PÓOR: Ha oddig kibírták nélküled,kibírjál cég reggelig. . .sert,édes fiam, tovább már nos tartbot oz a háború .Legalább is nekünk. ISTVÁN: Da az uraság ott van. PÓOR: Reggelre vagy halottak loczünk

§v-:^y szabad enborek.A to uraságod akkor már no® loez se ott, so itt. ISTVÁN: Hát icy áHua-,mo3tor ur? PÓOR: lgy

tfiam.áüaeg már az oroszoké.az óhidi fuvaros már nam tudott haza Boaai.jtelsouyoflluszonya.séaye felöl már hallani az ágyúzást. .Ka már nincs mosass .Akár ey óra nul Va itt lehetnek. István: Í)G akkor mi lesz? PÓOR: Mondtam: vau/ meghalunk, va су szabad emberek leszünk. ISTVÁN: A mester ur szabad,ér. nog meyhalok. így ,ahogy mondom, ciert nakesi semmi jót nom hozhat a béke. PÓOR: A béke macában is Jó...IJcn órtlek. ISTVÁN: Dehogy noo órti.JoBtor urlHa megnyerjük ezt a háborút... PÓOR: Neked me^iondha

torn,fiam: én nem hiszek о csodákban. ISTVÁN: Tegyük föl,hoiy valamilyen csoda lenne ós mognyernónfc.Al:Lor én elvesztem,mert az uraság uraság mred én pedig azután ic csak i cseléd,akit csandőrkézre ad.Falakasstanak.—Ha elveszítjük: be Jönnek az oroszok,üzszeszodaak 6c vagy lelőnek,vagy elhajtanak Szibériába .HadköteleoLorban vagyok és a hülye se hiszi el,hogy rost nom * 1 - !• - 1 . . » voltom katona. PÓOR: A sorsát senki sem kerülheti el,de nem mindig következik be az, amire gzamiuunk.-Ennól már rosszabb,fiam,nem lohet.——

Ko,megint min gondolkozol? ISTVÁN: Nekünk,kétkezi embereknek,nyilván az lenne a Győzelem,ba elveszítenénk ezt a háborút .Mort,nézze mester ur.oi esetleg élve maradunk, t