Játék az egész!; Q 5922

- 48 - I /Jóska a falhoz lép,megkoeogtatja az ujjával./ TÖRÖK: Nem megyek elíltt maradokíÉs addig verem ezt az átkozott üveget,amíg ki nem engednek. /Néhányszor ráüt az üvegre,majd csüggedten leereszti a karját./ PILÓ /J óskához/: Mi a véleményed?Lehet valamit csinálni? JÓSKA: Ugye tisztában vagy vele,hogy értek valamit a dolgokhoz? Egy idő óta már a zsebemben hordom a diplomámat.De ilyen vastag üveget!Még mutatóban sem láttam. Mégha kalapácsunk lenne,vagy másvalami kemény tárgy. PILÓ /körülnéz/: A padok!Próbáljuk meg fölszedni a padokat ! SANYI: Ez az!Esetleg igy sikerül. JÓSKA: Megpróbálhatjuk.Tamás!Légy szives térj észre, és gyere ide! PILÓ /Törökhöz/: Meg maga is.Jöjj ön segiteni! /Az egyik padhoz lépnek,megpróbálják fölemelni/. JÓSKA: Hagyjuk,Nem megy.Beépitették a padlóba a lábát. TAMÁS / legyint,visszaül előbbi helyére/: Megmondtam, Minden mindegy.Megdöglünk. TÖRÖK /leül a padra/ Nekem semmi közöm magukhoz, /Előhúz a zsebéből egy zsacskót/. Emmi,gyere csak ide...Mézeskalács .Maradt estéről. /Enni kezdenek/, ÉVA: Tamás,én olyan éhes vagyok. TAMÁS: Nem számit .Mind azok vagyunk.Az se számit. KLÁRI: Legalább valami ennivalót raktak volna be ide! ERZSI: Szörnyű...szörnyű egy állapot. SANYI: Próbáljuk meg összeszedni magunkat.

ua most el-