Játék az egész!; Q 5922

- Зо ­SANYI: Na ez a fellendülés éppen ránk fért. Emberek, maguk isten áldásai. PILÓ: Ne kináljuk meg őket a jó hirért? SANYI: Nagyszerű ötlet. Jöjjenek vegyenek meguk is poha­rat. A jövőre! A TÁRSASÁG: Ajövőre! /isznak/ 1 MUNKARUHÁS: Köszönjük szépen. 2 MUNKARUHÁS: Igazán kedvesek. De most már mennünk kell, ha még ma be akarjuk fejezni a munkát. KÉT MUNKARUHÁS: Hó- rukk! ^ a vállukra veszik az ajtót/ /belép a DIÁK. Barna, kivágott pulóvert és kihajtott inget visel. Csúnya, de nagyon intelligens arcú, fekete fiu. lermete nem nagyobb a közepesnél, meglehetősen kar­csú. Mozdulatai határozottak, az az ember, aki tudja, hogy mit akar./ DIÁK: Mit .csinálnak itt? Letenni! Nem hallják? Tegyék le az az ajtót! ÍMUNKARUI-IÁS : Menjen innen, mit zavar! Nem' lát ja, hogy dolgozunl DIÁK: Ne hagyják őket'Könyörgöm,ne hagyják befejezni a mun­kát! SANYI:De uram.Csak ugy köszönés nélkül,minden nélkül be­ront ide...Minek csinál felfordulást? DIÁK: Bocsánatot kérek.Diák vagyok,Grósz Károly a nevem... De ez most lényegtelen.Higyjék el,igazam van - kérem,zavar­ják el őket! SANYI: Majd,ha megbolondultunk.Várótermet épitenek.Ők hoz­zák meg a fellendülést ebbe a porfészekbe. /А doktor szavai alatt a munkások kiviszik az ajtót. "amarosan kopácsolás zaja hallatszik./ ,

Next

/
Thumbnails
Contents