Játék az egész!; Q 5922

- 2 - I Az egyik: nyugágyban, az árnyékba húzódva Erzsi, a háziasszony fekszik. Ötvenév körüli, megnyerő arcú asszony, a haját barnára festi. Legtöbbször halkan beszél, finom, udvarias modora van. A kertben Klári, a barátnője járkál fel és alá, gumicsővel öntözi a virágokat. Klári hat-hét évvel fiatalabb Erzsinél és vele ellentétben korántsem nevethető halknak. Széles válla, erős csontjai vannak, szines ruhát hord nagy virágokkal. ERZSI: Légy szives, öntözz arra is egy kicsit. KLÁRI: Hát a kertnek csöppet sem használt ez az örökös napsütés. Mindem száraz, minden kiég. Nézd, ezek is mennyire elsárgultál. / A virágágyra mutat./ ERZSI: Szörnyen bágyasztó a hőség, szegény növények sem birják. KLÁRI: Elképesztően ronda a kert. Na, de nézd csak meg egy hét múlva. Most majd kezelésbe veszem. ERZSI: Tudod mit csodálok benned? Hogy olyan tevékeny vagy. Én képtelen vagyok ilyen időben bármit is tenni. Ilyenkor csak heverészni szeretek, meg jeges vizet inni. KLÁRI: 0, én imádok a kertben pepecselni. Átjövök holnap is. Összekötöm a kellemest a hasznossal: kapálás közben napozok majd, mint a parasztasszonyok. És legalább felvehetem az uj fürdőruhámat is. Irtó édes:ilyen kicsi /mutatja/ és mindenem kilóg belőle. Hanem ez a rádió! /a zene abbamaradt és vizállásjelentést kezdenek felolvasni. Klári odamegy és lezárja./ így! Most legalább csend van. Most pedig pihenni fogok, /leül az N

rz

si melletti nyugágyra/ Pfü, de elfáradtam! Mint egy kutya! ERZSI: Ami igaz, az igaz, megdolgoztál a vacsorádért. De a munka határozottan jót tesz neked. Csinosabb vagy, mint husz évvel ezelőtt.