A festmény; Q 5920

A festmény « 3 ** Emilia: Nahát, ennek igazán örülök. Kenéz: Ne vegyétek rossz néven, amit most mondok, igazán nem szeretnék fogadatlan prókátor lenni, de mint a család régi jó barátjának, ugy érzem erkölcsi kötelességem figyelmeztetni benneteket, Zoltán: Hálásak leszünk. Mondjad, Kenéz: A Csaba öcsém emiitette, hogy a kis Évát túlságosan kerülgeti egy olyan fiu, akit о, a Csaba, nem tart a legjobb társaságnak, Zoltán: /Emiliához/ Maga tud erről? Emilia: Éva mindig őszintén elmeséli nekem a főiskolai dolgokat. Leginkább egy Takács Laci nevü harmadéves műtermi társával van együtt, akire azt mondja, hogy az akadémia egyik legtehetségesebb növendéke. Kenéz: Ez az, Takács, Valószínűleg Éviké nem vette észre, hogy az egyik legbomlasztóbb szellemű ember a főiskolán. Amint hirlik, még a tanáréval is szembeszáll, Csaba azt mondja, hogy gyanús összejöveteleken vesz részt, ők ugy tudják, hogy az egyik kommunista sejtnek a tagja, Emilia: Ilyesfélére Éva még csak célzást sem tett soha. Kenéz: Nem is dicsekszenek ezzel a fickók, titokban tartják, Alatto/тг mosan, észrevétlenül ássák alá a társadalmat, röboljék a szellemet, Na természetesen nem állitom, hogy ez a Takács különösebben veszedelmes ember, de egy olyan kislánynak, mint üimon Éva, mégsem a legjobb társaság, Zoltán: Emilia, ennek utána kell nézni. Emilia: De sajnálom, hogy nem jött egy órával előbb, Éva épp most ment ki az állomásra, Miadjárt tisztázhattuk volna^ a kérdést. Kenéz: Nem, nem kezicsókolom, a világért sem akarok én nyiltan beavatkozni, Csupán a figyelmet felhivó jóbarát szerepét vállalom.