Arkangyal; Q 5916

18 fiatal. Áp iii is zárhatnak. Elüldögélek az ajtó előtt. Meleg az éjszaka. Csak azt ne higgyék, hogy erőszakkal haza kényszeríthetnek. Zajtayné Imola! Szerencsétlen ggermek! Eszét vesztette, vagy maguk rontották meg? Itt akarsz maradni a hitetlenek, az iatenkáromlék között? Megtagadnád a hitedet? Eldobni szülőt, családot, jövőt egy ilyen emberért? Uram! Teremtőm! Ha soha máskor, de most ssgits! Mentsd meg! Uram meg kell mentened! Kikárhozik.•« Hagy De most aztán elég! Addig táguljanak, aaig el nem fogy a türelem. Ott sápitozzon, meg átkozódjon, ahol még maguk azcdrak. Innen coki! Imola Menjetek Anyáin. Szépszerével. Innék igy kell lenni és igy is lesz. Más, arait ti akartok, más amit én. Az utaink elválnak, /átöleli/ Nyugodj meg. Aaig apa él, oda én nem megyek. Amikor látni akarsz ráatalálss. Itt, vagy másutt... Valahnl...Rozi néni! Ugye vigyáz rá? Mellette marad? /Rozi csak bólogat, mindketten kifele hátrálnak, riadt borzalommal nézve Imolát. Rozi előbb lép ki, Zajtayné egy pillanatot tétovázik, majd zokogva el/ Hagy /Benkéhez/ Ezért te vagy a felelős! Én elleneztem... BenkeNecsak feje legyen az embernek. ДеешеЦ a telefont/ A korházat kérem. Foglalt. Ha üres lesz... Köszönöm ! Hagy Hem lehet ellágyulni! Nincs forradalom gyűlölet nélkül ! Benke Amikor, akkor. Van ugy, hog, egy Jó szó többet ér /berreg a telefon/ Itt Benke beszélek. Jő estét doktor ur. Äaga a szolgálatos? Gyulával mi van? Vele igen. A Szabóv 1? Értem. Igen. Értettem. Köszönöm. Reggel majd szólunk. M igának is. Nyugodtabbat, mint a nappalunk volt. Viszontlátásra, /visszaakasztja/ Hát^most...Talán üljünk le. Imola maga is! Nagy Éppen leülhetünk. Te tudod... Imola /maradék erejét összeszedve/ Benke bácsi?