Arkangyal; Q 5916

- 16 /Imola lassan »agához tér/ Zajtayné Jól vagy mindenség©»? /Boáihoz/ Igyekezz! Indulunk haza. Ketten csak el tudjuk támogatni, lbirod hazáig az ufeat ugye? Imola Hem! Zajtayné Benke ur kérem, segítsen! Szerezzen valami alkalmatosságot, amivel hazavihet jiik. Imola Hem a gyengeség miatt, gyáltalán nem megyek oda. Hozzatok... Akárhová inkább! Zajtayné /ugy kezeli, mint egy affektáló gyereket/ Bántották az 6n kicsimet? Az már rég volt. Édesapa is mir elfeledte. Most ott fekszik az ágyában és várja, mikor kerlll haza a kisleánya ír Ke gel aztán megpuszilod szépen édesapát és szépen elbeszélgettek, des ipa nem ro.sz, szereti a kislányát, csak az engedetlenséget nem túri. Nem is lehet. A világ rendje, a szü lók nevelik, vezetik a gyerekeket. Nem pedig fordítva. Iste ren delése... Imola Ami ellen fellázad a józan értelem. Azért, mert valakinek gyereke van, attól sem klilönb, sem jobb nem lesz. Olyan, amilyen... Zajtayné De sz ló! Minden áldozatra, szer tetre kész. Ke ha varrnak is hibái? A gy rekével szemben nem. A szentírás nem erre t-mit bennün к t? Ti zteld atyádat és anyádat... Imola Ehhez aetamifóle szentírás nem szükséges. Érzi ezt mindenki, ha kiváltják bel le. És tudja is...Gyulát sem a tízparancsolat tanította rá. Az apja soha el nem muló, meg nem fakuló; emléke... Mert emb r volt... Tiszteletet érdemlő... Nagy Igaz. Meg az is, hogy minden napna*' végének ke 1 lennie. Akármilyen is. ég az ilyen kes rveat is abba kéne már hagyni. Mink is r dolgoztunk. Kell a pihenés... Imola Itt maradhatnék? /előző hülyére mutat/ Megfelelne...